A Veszprém Megyei Mérnöki Kamara története

A középkori város kialakulásával jelent meg egy új társadalmi réteg, a polgárság. A városlakó polgár minden kötöttség nélkül rendelkezett tulajdonával, ezt a városi önkormányzathoz való tartozás biztosította számára. Az önigazgatás megjelenésének egyenes következménye volt az érdekvédelmi szervezetek, az első céhek kialakulása, amelyek biztosították a piac szabályozását, hogy a korlátozott felvevőképesség ellenére minden mester megéljen, korlátozták az iparűzők számát: a céhen kívüli iparűzőket, a kontárokat üldözték. A legrégibb magyar céhlevél 1307-ben kelt, de céhek már a 13. században is voltak Magyarországon. Felszámolásuk 1872-ben történt, ipartestületté alakításukkal. Ezeknek az ipartestületeknek az utódai korunkban a különböző kamarák

A szakmai önképzés és egyesületi élet iránti igény által életre hívott Magyar Mérnök és Építészegylet 1867-ben alakult. Ez a szakmai önszerveződés vetette fel a köztestületként működö kamara gondolatát 1878-ban. Több évtizedes kitartó munkával harcolta ki a társadalmi elismerést „A mérnöki rendtartásról”címet viselő, 1923. évi XVII. un. mérnöktörvénnyel, és felsőházi képviselettel . A törvénycikk 4.§-a alapján a mérnöki kamara "a mérnökök erkölcsi és anyagi érdekének a közérdekkel összhangban való oltalma és előmozdítása céljából szerveztetik.” A megjelent új önigazgatási szervezet a korai példákon alapult így sok a társadalmi változásokhoz illeszthető céhes hagyományt vett át.

A kialakult műszaki értelmiség legjobbjai a társadalmi piramis csúcsáig is eljuthattak, amint Baross Gábor vagy Wekerle Sándor példája mutatja. 

Az 1944-ben feloszlatott kamara újjálapítását is hosszú küzdelem előzte meg. 1989 március 9-én a rendszerváltó értelmiség képviselői a Vigadóban tartott alakuló ülésen megalapították a Mérnöki Kamara egyesületet.



Az elkövetkező 7 év – az egyesületi törvény alapján működő Mérnök Egylet, - munkájának eredményeként az 1996 évi LVIII. törvény tette lehetővé a köztestületként működő Mérnöki Kamara létrehozását.

1996. évi LVIII. tv. A tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról
„Az Országgyűlés - a hazai hagyományokat és a fejlett demokráciák gyakorlatát követve - a környezet alakítása, fejlesztése és védelme szempontjából meghatározó tervező- és szakértő mérnökök és építészek tevékenységének jelentőségét elismerve, a szakmai és etikai elvek érvényesítéséhez szükséges szakmai önigazgatást támogatva, a következő törvényt alkotja:”

A területi kamara
3§(1) A területi kamara az 1§(1)bekezdésben meghatározott mérnöki illetve építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának javítása érdekében az alábbi közfeladatokat látja el:
a) területi összesítésben vezeti a tervezői és szakértői névjegyzéket, valamint a külön jogszabályban meghatározott névjegyzékeket, ennek keretében a hatályos jogszabályok alapján a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályait alkalmazva első fokon elbírálja a mérnöki, illetve építészeti tevékenység végzéséhez előírt feltételek teljesülését és határoz a jogosultságról.” (1996.évi LVIII.törvény)
b) 2§(4) Az országos kamarákon belül a Magyar Mérnöki Kamara legalább építési, tartószerkezeti, épületgépészeti, közlekedési, hírközlési, vízgazdálkodási, vízépítési, környezetvédelmi, földmérő és térképészeti, erdészeti és faipari, mezőgazdasági, gépészeti, hő- és villamosenergetikai, gázipari, elektrotechnikai, munkabiztonsági szakterületeken, illetve a jogosultsághoz kötött egyéb szakértői és tervezői mérnöki szakterületeken, a Magyar Építész Kamara legalább terület- és településrendezési, táj- és kertépítészeti, belsőépítészeti és műemlékvédelmi szakterületeken szakmai tagozatokat hoz létre.. .” (1996.évi LVIII.törvény)

A megyei szervezetek létrehozása a Mérnöki Kamara Egylet megalakítását követően azonnal megkezdődött. Sajnos az alapító ülésről nem maradt fenn jegyzőkönyv így a pontos időpont sem ismert. Az EGYLET 2. számú tájékoztatója örökítette meg a pápai csoport 1989 június 7-i megalakulását és a közreműködők, Gosztola István levezető elnök, Éhárt László a csoport elnöke és, Kozma Oszkár elnökhelyettes nevét, majd ezt követően a 3.számú tájékoztatóban a veszprémi csoport megalakulását jelentették be. A veszprémi csoport alakuló ülése Perédy Lajos elnök, Dióssy László, Vándor András, Ferencz Béla és Zalavári István személyében elnökséget hozott létre. 

Az 1996 évi kamarai törvény felhatalmazása alapján a területi kamarák szervezése a Mérnök Egylet szervezésében már 1996 májusában megkezdődött. A megyei szervező bizottság – Gádori Vilmos elnök, Jankovics Bálint, dr Kaliczka László, Tamaga Ferenc, dr Welther Károly, Zalavári István és a MTESZ küldöttei dr Szabó István és Károlyi János - alakuló ülését 1996 július 16-án tartotta a Pannonterv Veszprémi székházában, amely a megalakult Veszprém Megyei Kamara első bejegyzett székhelye is lett. 
A Veszprém Megyei Mérnöki Kamara alakuló ülésére 1996 november 11.én került sor Veszprémben a HEMO-ban. Az alakuló ülés Horváth Attila személyében elnököt, 8 tagú elnökséget, 3 tagú felügyeló bizottságot, 5 tagú etikai bizottságot és 5 tagú tagfelvételi bizottságot választott.

A megyénként hasonló folyamat során megalakult 19 területi kamara hozta létre a Magyar Mérnöki Kamarát.